Lngok zarndoktja
Amikor odartem,
Felh sem volt az gen.
Flemet halk zene ttte meg,
S reztem, ahogy a lelkem remeg.
A fkon
Rgmlt korok levegje lt
Az gon.
Levelk az illatt beitta,
Alattuk az ton a mlt fnyes pora
Lapult lzadn.
A tavon
Gynge szl ringatott egy halom
Ndat,
Fradt
Karjval a vizet
Simtva lmodn.
Flek,
Sosem lesz elg az nek;
Tncot akart jrni szemem,
Cikzt, vadat,
Mikor elragadott engem
Az a bdult pillanat,
S meglttam szemnek
Fekete prjt a tvolban.
S akkor egyszerre
sztam mmorban,
S mg eszemet vesztetten
Izgalomtl reszkettem,
Vge lett mindennek.
Mozdulni sem mert.
Mellettem a fben
Szraz levl hevert,
S hol arra pillantgattam,
Hol felemeltem fejem.
Elfogott a flelem,
Hogy ha
Most
Nem,
Akkor legkzelebb mikor?
…s lt arcunkra szles vigyor:
Az rlet vigyora.
Hogy megrintsem?
Lehetetlen.
Titkunk ms nem lehet.
Mirt vr mgis
Tlem mst, mint
Perzsel tekintetet?
Lbam indult volna,
De ha
Egyszer eszem visszahz…
Sajt magam brtnben
Vagyok lncot tp tsz.
Tnyleg
Megbabonzott vgleg
A spok szava,
A dobok ritmusa,
A Srkny rtusa,
S hogy a tz melege
Arcomat simogatta…
A szrnyeteg lngolt,
S alatta
Cikztak a fnyek,
Mint vzi tndr-lnyek.
Reszketett a t tkre,
Reszketek vele rkre,
A jzan eszem elmehet,
De feledni… azt nem lehet!
Hogy valahol
Ember-szzak kzt
Ott van velem,
Mint rejtett, sokadik elem,
s engem kutat szeme
Zg, hmplyg ember-ron t,
s n flek.
lek.
Emelem kezem,
S mosolyra hzdik a szm.
s az gen, lm,
Lampionok folyama tart
Egy ismeretlen cl fel.
Kt oldalt a part
Maga a fekete j.
Kvnsg-lidrcek libegnek a
Horizonton t,
S kztk az n vgyam:
t kvntam.
Hogy rezhessem mg az illatt.
2009. november 6.
|